Egy, a múltja által kísértett nővér 1862-ben Angliából egy távoli ír faluba utazik, hogy kivizsgálja, milyen csoda folytán képes egy kislány evés nélkül életben maradni. Történet két idegenről, akik átformálják egymás életét. Pszichológiai thriller, és egy - a gonosszal szembeszálló szerelem története.

Friendship and competition among a group of bank clerks in 1980s Italy.

The endearing efforts of a divorced, simple baker to capture the attentions of a bourgeois society woman.

In 19th-century Italy, Giacomo Leopardi channels his debilitating illness and isolation into poetry.

A történet 1940-ben játszódik a Franciaországot ért náci támadás napjaiban. Egy belga határ közeli városkából menekülők indulnak dél felé. A vonaton a véletlen sodorja egymás mellé a francia rádióműszerészt, akinek várandós felesége a vonat elején utazik, és a Németországból menekülő zsidó özvegyet. A menekülés közben kibontakozó szerelem különös döntés elé állítja a két embert. Az összeíráskor férj-feleségnek vallják magukat, nehogy a nőt a vichy-i kormányzat kiszolgáltassa a németeknek. A film finoman érzékelteti, milyen zord következményei lesznek majd e döntésnek, és azt is, hogy az igazi emberi kapcsolatok teremtésének társadalmi, történelmi körülmények a meggátolói, s olykor a megtorlói is

Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétrõl, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére."A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet A nap vége segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." Ingmar Bergman

Athos Magnani egy kisvárosban azután nyomoz, hogy édesapja hogyan halt meg. Édesapját is Athosnak hívták és, mint a fasizmus áldozatának szobrot emeltek neki. Athosnak azonban rá kell jönnie, hogy az apja nem biztos, hogy olyan nagy hős, mint amilyennek tartják.

A kevésbé ismert, kíváló színészi játékot, nagy sztárokat felvonultató, Hitchcock rendezte történet egy ügyvédről szól, aki beleszeret a férje meggyilkolásával vádolt szép hölgy-kliensébe, Mrs. Paradine-be.

Az elmúlt évszázadokban Hamlet történetét már számtalan verzióban elmesélték: de így még sosem. A dán királyfi, a többnyire csak a világ eseményeit szemlélő és a politikától magát távol tartó Hamlet apja halálhírét véve visszatér hazájába. Mire azonban Dánia földjére teszi a lábát, anyja, Gertrud már nem özvegyasszony, ugyanis feleségül ment Hamlet nagybátyjához, az új királyhoz, Claudiushoz, majd az új uralkodói pár Hamletet is nősülésre, kedvese, Ophelia nőül vételére sürgeti. Nemsokára azonban megjelenik a meghalt király szelleme és közli hősünkkel: galárd módon Claudius és Gertrud gyilkolták meg, hogy kezükbe kaparinthassák a hatalmat. Hamlet - mivel érzi, valami bűzlik Dániában - döntés előtt áll: vagy továbbra is kívülállóként szemléli az eseményeket vagy pedig saját kezébe veszi az irányítást és bosszút állva beteljesíti végzetét.

A történet a hatvanas évek közepén játszódik az egzotikus Indonéziában, Sukarno elnök hatalmának vége felé, nem sokkal a vietnami háború kitörése előtt. A térség egy igazi politikai időzített bomba: a legkiválóbb helyszín a veszélyt kedvelő tudósítók és újságírók számára. Hősünk, Guy Hamilton, az ifjú újságíró is az efféle izgalmakat keresi. Nem sokat tud az országról, de hamarosan megismerkedik a különös, félig kínai, félig ausztrál származású Billyvel, aki mindent tud az országról, és ismer mindenkit, aki számít. Guyt többek között egy mandátuma vége felé járó brit attasénak, Jillnek is bemutatja, aki hamarosan a fiú szeretője lesz. És a három ember mindennapjain keresztül megismerhetjük a forrongó Távol-Kelet eseményeit.

1789 áprilisában az elviselhetetlen bánásmód miatt lázadás tört ki a brit királyi haditengerészet Bounty nevű hajóján. A pártütők vezetője Fletcher Christian hadnagy volt, aki az embertelen Bligh kapitányt korona hű embereivel -egy iránytű és a gondviselés sorsára bízva- mentőcsónakba ültette a nyílt tengeren. A maradék legénység a világ szeme elől elrejtőzve a Tahiti melletti apró Pitcairn szigeten ütött tanyát. A paradicsomi állapotok -no meg a minden tekintetben "vendégszerető" tahiti lányok összes bája- ellenére a kis csapat tagjai között hamarosan feszültség üti fel a fejét. Miközben Bligh kapitány csodával határos módon a mentőcsónakkal szárazföldet ér, a zendülőknek a halálbüntetés rémével kell farkasszemet nézniük, ha valaha is rájuk akadnak.

Mel Gibson lehengerlő alakítást nyújt Peter Weir rendező lenyűgöző történetében, mely két ausztrál katona barátságáról és kalandjairól szól 1915-ben. Kontinenseken és óceánokon kelnek át, piramisokat másznak meg és gyalog szelik át Egyiptom ősi sivatagát, hogy csatlakozzanak regimentjükhöz a végzetes gallipoli csatában. A történelem visszhangjai keverednek a barátok lebilincselő sorsával, amint részévé válnak az I. világháború legendás ütközetének Ausztrália és a Németországgal szövetkező törökök között. Ez a csata olyan az ausztráloknak, mint Alamo az amerikaiaknak...

Martha Beck és Ray Fernandez az 1940-es évek végén Amerikában garázdálkodtak - a magányos szívek gyilkosainak tartották magukat. Az ő életüket és halálukat dolgozza fel ez a film. Ray apróhirdetéseket ad fel, latin szeretőnek álcázva magát, s az így elcsábított gazdag, magányos nőket kirabolja, majd meggyilkolja. Marthába pedig első látásra beleszeret, így közösen folytatják tovább. Martha Ray testvérének adja ki magát, így a férfi még több nőt hálóz be, és öl meg brutális kegyetlenséggel. Két nyomozó azonban a páros után ered, de sokáig nem találnak bizonyítékot, mert a bűnözők nem hagynak holttesteket maguk után.

Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.

1942 áprilisában Hitler hadba állítja tengeralattjáróit az Egyesült Államok ellen. A legtöbb amerikai nem is sejti, hogy a szövetségesek mekkora veszteségeket szenvednek el végig a Keleti Parton. Az amerikai haditengerészet ugyanis képtelen feltörni a németek rádiós kódjait, szinte vakon küzdenek támadásaik ellen. Megszületik hát egy titkos bevetés terve: útnak indítanak egy tengeralattjárót, hogy német felségjel alatt foglaljon el egy sérült német tengeralattjárót, az U-571-et, és szerezze meg a kódok feltöréséhez szükséges dekódert.

LT, a New York-i zsaru (Harvey Keitel) semmiben sem különbözik azoktól a bűnözőktől, akiket üldöznie kellene. Egyre lejjebb és lejjebb csúszik a lejtőn, már nem tud és nem is akar tisztán és józanul élni. Rosszul kötött fogadásai miatt rengeteg adósságot halmoz fel, amit képtelen visszafizetni a bukmékereknek. A sok drogtól és italtól elveszti józan ítélőképességét, veszélybe sodorva ezzel családját is. A bajnokság utolsó meccsére egész kis vagyont tesz fel, de ha nem nyer a csapat, már senki sem mentheti meg a lezüllött hekust. Az ötvenezer dolláros jutalom lendíthetne anyagi helyzetén, de a koronatanú, egy apáca, nem hajlandó segíteni a nyomozást.

A Menyasszony végzett két egykori társával, majd tovább folytatja bosszúhadjáratát. A halállistáján Budd és Elle következik. Miután rendezi a számláját Bill öccsével és Elle-lel, aki a bérgyilkosokból álló csapaton belül a legfőbb vetélytársa volt, Mexikóba megy, hogy megtalálja utolsó áldozata rejtekhelyét. Már csak egyetlen cél lebeg előtte: megölni Billt, az egykori főnökét és szeretőjét, gyermekének apját. Közben kiderül, hogy lánya, akivel várandós volt a mészárlás idején, és azt hitte, hogy meghalt, mégis életben van.

Vége az Öböl-háborúnak, az amerikai katonák haza készülődnek, néhányuknak azonban nem hiányzik a civil élet. Egy menekültnél talált térképről kiderül, hogy a kuvaiti aranyrudak rejtekhelyét ábrázolja. Négy katona, Archie Gates (George Clooney) vezetésével, állig felfegyverkezve magánakcióba kezdenek a kincs felkutatására. Troy Barlow (Mark Whalberg) és barátja Conrad (Spike Jonze) hamarosan megtudják, hogy az iraki valóság egészen más, mint amit a tévéhíradók boldog beszámolóiban láthatnak.

Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.

Ez a Cannes-i nagydíjas film a magányosan élő, 44 éves Harry Caul drámáját mutatja be, aki a lehallgatás császára, de egy jól fizető, rendkívül profin kivitelezett munka során fokozatosan ráébred saját kiszolgáltatottságára. "Amikor a forgatókönyvet írtam, még fogalmam sem lehetett a későbbi Watergate-ügyről és az azóta ismeretessé vált más hasonló dokumentumokról" - nyilatkozta a ma 60 éves rendező, aki eredetileg egy lélektani horrorfilmet akart készíteni egy különös foglalkozású ember magányáról, de végül a felelősség kérdése került a középpontba. Mit tegyen, mit tehet egy hivatalból pártatlan lehallgató, ha az ifjú feleségét még a parkban is figyeltető cégigazgató netán bűntényre készül?

Jimmy alias:Popeye Doyle a legkeményebb öklű New York-i rendőr: előbb üt, azután kérdez. Ezúttal azonban nagy fába vágja a fejszéjét: az Amerikát kábítószerrel elárasztó "francia kapcsolatot" kellene partnerével felgöngyölítenie. Doyle egy bulldog szívósságával ered a hálózat feltételezett vezetőjének a nyomába, s a törvény minden betűjére fittyet hányva csapdát állít neki.

Marcello Clericinek, a megbecsült filozófusnak bűn komplexusa van, amióta 13 éves korábban rálőtt egy erőszakoskodó férfire. Abban a hiszemben, hogy megölte támadóját, állandó alkalmazkodási kényszerben szenved. A fasizmus uralomra jutása után csatlakozik a hatalom birtokosaihoz, és az erkölcsi feloldozás reményében részt vesz egy politikai gyilkosságban is. A fasizmus bukása után Marcello az ünneplő tömegben fölfedezi azt a férfit, akinek képzelt halála őt szerencsétlenségbe és valódi bűnbe sodorta.

A film kerettörténete 1945-ben játszódik, s a fasiszták bukásával kezdődő leszámolások kapcsán visszapillantásokban tárul elénk a századelőn egyszerre, de különböző sorban született és együtt felnőtt parasztfiúnak, Olmónak és Alfredónak, az uraság unokájának bonyolultan egymásba fonódó életpályája. 1918-ban, a háborúból hazatérvén, majd jövendőbelijeikkel együtt újra szentesítik barátságukat, Alfredo azonban cserben hagyja az ártatlanul gyerekgyilkossággal gyanúsított Olmót. Barátságuk megromlik, akárcsak Alfredo házassága, aki hagyja szabadon garázdálkodni a szadista fasiszta intézőt, Attilát; ez utóbbival csak Olmo mer szembeszállni, de miután fellázítja ellene a parasztokat, menekülni kényszerül.

1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.

Jack Burtont, az országutak császárát megkeresi régi barátja, Wang Chi és a segítségét kéri. Wang zöld szemű menyasszonyát ugyanis a gonosz varázsló, Lo Pan emberei elrabolják. Lo Pant kegyetlen átok sújtja: örök életre van ítélve. Akkor és csak akkor lehet belőle újra földi halandó, ha talál magának egy zöld szemű feleséget. Jack Burton és Wang Chi régi barátai, Egg Shen és Wong, mindent elkövetnek, hogy kimentsék a lányt a kínai varázsló kezéből. Az események újabb fordulatot vesznek, amikor kiderül, hogy immár Jack munkaeszköze, a teherautója is az ellenfél kezére jut.

Nyolc sokat próbált fejvadász, az amerikai polgárháborút követő időszakban találkoznak egymással Wyoming erdős vidékein. Egy kemény hóvihar elől menekülve kénytelenek egy helyen meghúzni magukat, a kényszerű összezártság eredménye pedig ármány és intrika. Vajon túlélik-e a vihart az egymás megtévesztésével és átverésével boldogulni próbáló hétpróbás gazemberek?

Egy zöldfülű elnökjelölt fiatal, idealista munkatársa a kampány közepén bajba kerül. Egy bonyolult politikai cselszövés áldozata lesz, amelyet egy ellenfél párt állított neki. A kampány folyik, így meg kell felelnie a munkájában, ezen múlik az elnökjelölt sikeressége.

Jeff Lebowski egyetlen aranytörvénye az életben: élj és hagyj élni! Békésen lopja a napot, iszogatja kedvenc koktélját és döntögeti a rekordokat törzshelyének tekepályáján. Haverjai mind hasonlóan céltalan csodabogarak. Az idilli életet megzavarja két rosszarcú és modortalan gengszter, akik betörnek lakásába. A meglepett Lebowskit helyben hagyják és bepiszkítják kincset érő perzsaszőnyegét. Hősünk felkerekedik az igazi Lebowskihoz, hogy tisztázza a félreértést és kártérítést kapjon. Az öreg milliomos névrokona viszont üzletet ajánl: szerezze vissza "elrabolt" ifjú feleségét.

A négyszeres Oscar-jelölt Ridley Scott rendezésében készült, megtörtént eseményeket feldolgozó Az utolsó párbaj izgalmas történet árulásról és bosszúról a 14. századi Franciaországban, ahol a nőknek az elnyomott szerepe jut. Jean de Carrouges (az Oscar-díjas Matt Damon) és Jacques Le Gris (a kétszeres Oscar-jelölt Adam Driver) két viszálykodó, nemesi születésű úr, akiknek sérelmeit csak egy halálig tartó párbaj orvosolhatja. A további szerepekben az Emmy-díjas Jodie Comer és az Oscar-díjas Ben Affleck láthatók.

Milyen messzire mennél, hogy valaki más lehess? Az 1950-es években játszódik a Patricia Highsmith kiváló regényéből készült film. Tom pénztelen New York-i fiatalember, alkalmi munkákból él. Meghívják egy kerti mulatságra zongorázni, ezért kölcsön kér egy alkalomhoz illő ruhát. A tömegben elvegyült Tom összeismerkedik egy gazdag úriemberrel. Nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a felső tízezer köreibe beljebb lépjen, ezért azt állítja, ismeri a milliomos fiát. Ezer dollár jutalmat ajánl fel az apa Tomnak, ha visszahozza őt Itáliából. Tom ehelyett összebarátkozik a tékozló Dickie-vel és menyasszonyával, Marge-dzsal. Egy darabig élvezik a temérdek luxust és egymás társaságát. Tom észreveszi, hogy mindennek nemsokára vége szakadhat. Tovább akar lépni a ranglétrán, minden áron.

A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki szeretetével zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.

A film az I. világháború előtt játszódik egy észak-németországi, protestáns faluban. A tanító későbbi narrációján keresztül ismerjük meg a faluban előforduló sorozatos, titokzatos baleseteket. A látszólag nem összefüggő támadások és rongálások felforgatják az ott lakók életét.

Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss talál egy teherautót, amelyet egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és két millió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, melyet még a korosodó, kiábrándult Bell sheriff személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy Moss megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi kereteit, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek.

A 70-es évek kezdetén járunk Los Angelesben. Larry Sportello lecsúszott, füvező magánnyomozóhoz volt nője toppan be egy érdekes sztorival: dúsgazdag barátját kellene megtalálnia, valószínűleg a férfi nejének lehet köze az esethez. A nyomozás nem megy könnyen, őrült szörfösök, kisstílű bűnözők, gyilkos kedvű uzsorások, kurvák és pszichedelikus rockzenészek keresztezik Sportello útját.

Azt mondják, a halála pillanatában az ember 21 grammot veszít a testsúlyából. Paul Rivers boldogtalan házasságban él. Az egykori drogos Cristina kétgyermekes háziasszony. Jack Jordan börtönből szabadult férfi, aki a keresztény tanításokban talál erőt családja támogatásához. Egy tragikus autóbaleset mindhárom család életét örökre megváltoztatja. A látszólag összefüggéstelen eseménydarabok lassan összeállnak, az óriási kirakójáték az élet és a halál hátborzongató képét tárja elénk.

Az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek 1970. április 11-én. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: "Houston, baj van." A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás.

Michael Sullivan (Tom Hanks) tisztességes polgár és jó családapa, de fia egy nap rájön, hogy napközben bérgyilkosként dolgozik. Hamarosan Rooney (Paul Newman) is rájön, hogy a fiú szemtanúja volt egy gyilkosságnak. Bérgyilkosok indulnak apa és fia után, ők azonban nem adják meg magukat könnyen. Segítségül hívják Al Capone egyik emberét, de minden és mindenki ellenük fordul. És a nyomukba ered Maguire (Jude Law), a veszedelmes gyilkos.

Szomáliai kalózok fenyegetik az Adeni-öbölben áthaladó teherhajókat. 2009. április 7-én az USA Tengerészeti Hivatala figyelmeztetést adott ki: a fokozódó kalózveszély miatt legalább 1100 kilométer távolságot tartsanak Szomália partjaitól. Csupán egy nappal később kalózok ostromolták meg a Maersk Alabama nevű teherhajót, amely afrikai jótékonysági szervezetek számára szállított segélyt.

Chesley "Sully" Sullenberger kapitány 2009. január 15-én New York fölött, egy madarakkal való ütközés után a Hudson folyóra tett le csodával határos módon egy utasszállító gépet, megmentve ezzel 155 ember életét. Az eset médiaszenzáció lett, ám a repülésügyi vizsgálat több szakmai hibára is rámutatott, ami miatt Sully kapitány végül nyugdíjba vonult.

Chuck Noland (Tom Hanks) karrierje csúcsán álló topmenedzsert az ünnepek előtti utolsó szolgálati útján szörnyű baleset éri. Senki sem éli túl a viharba keveredett gép lezuhanását, csak ő marad életben, valahol Malajzia felé a szétszórt szigetek világában. Barátnője, Kelly (Helen Hunt) hiába várja vissza, a hatóságok szerint nem élte túl senki a szerencsétlenséget. Chuck minden érzékét latba veti a trópusi szigeten az életben maradásért. Lassan feltalálja magát és önellátóvá válik. Nem hagyja magán eluralkodni a kezdeti kétségbeesést, tovább reménykedik. Négy évig tart ősemberi kalandja. Tutajt tud magának építeni és felhúzza rá a véletlenül partra sodort vitorladarabot. Az óceánon hánykolódva találnak rá. A visszatérés sokkoló hatású. Az otthoni civilizáció már rég kivetette magából.

1944.06.06. a normandiai partraszállás napja. Az Omaha Beach kódnevet kapott tengerparton a csónakokból védhető fedezékbe igyekvő szövetséges katonák pergőtűzbe kerülnek, a vérveszteség óriási. Mindenütt halottak, sebesültek, cafatokra szakadt emberi testrészek, haldoklók halálhörgései. A pokol első bugyrán éppen csak túljutott Miller százados megmaradt embereivel újabb szinte lehetetlen próbatétel előtt áll. Egy kis csapat élén be kell hatolnia az ellenséges hátországba, hogy felkutasson egy amerikai katonát, James Ryan közlegényt. A főparancsnokság utasítására ugyanis azonnal le kell szerelni, mivel három bátyja a világháború különböző frontjain szinte egyszerre vesztette életét, s a hadsereg ezzel adózik a család tragédiájának. De a hosszú és veszélyes úton mindenkiben felmerül a kérdés: vajon miért ér ennek az egy embernek az élete többet, mint az érte küldött kilenc emberé?

Susan Morrow, Los Angeles-i műkereskedő hihetetlen jómódban él férjével, Hutton Morrowval, ám mégsem érzi teljesnek az életét. Az egyik hétvégén Hutton elutazik az egyik szokásos és túlzottan gyakorta esedékes üzleti útjára, Susan pedig egy csomagot talál a postaládájában. A csomagban egy regényt van, melyet a volt férje, Edward Sheffield írt, akivel már évek óta nem beszélt. Este, egyedül az ágyban olvasni kezd. Susant olvasás közben mélyen megindítja Edward írása, és akarva-akaratlanul is felidézi a szerzővel közös szerelmi történetük legintimebb pillanatait. Megpróbál magába tekinteni, életének és karrierjének csillogó felszíne alá, és egyre inkább egyfajta bosszúként értelmezi a könyvet, melynek története arra kényszeríti, hogy átértékelje a döntéseit. Újraéled a szerelem, melyet elveszettnek hitt, és ahogy a történet halad, olyan felismerésre készteti, amely újraértelmezi a regény hősét és saját magát is.

Charlie Wilson texasi kongresszusi képviselő volt, egy agglegény, akinek "Mulatozós Charlie" álarca mögött ott lapult a ravasz politikusi elme, a mély hazaszeretet, és az elnyomottak iránti részvét. A '80-as évek elején az egyre terjeszkedő szovjet megszállás nyomán ez az elnyomott Afganisztán volt. Charlie régi barátja, gyakori pártfogója és alkalmi szeretője volt Joanne Herring, Texas egyik leggazdagabb asszonya, a szenvedélyes antikommunista. Mivel úgy gondolta, hogy az Afganisztán megszállására adott amerikai válasz igencsak vérszegény, arra ösztökélte Charlie-t, hogy tegye meg a szabadságharcosokért azt, amire más nem képes: biztosítson pénzt és fegyvert a szovjet agresszorok kiűzéséhez.

Rachel Watson egy elvált nő, aki londoni munkahelyére tartva minden nap elhalad egykori háza mellett, ahol most korábbi férje és annak új családja él. A nő próbálja elterelni a figyelmét a fájdalomról, és figyelmes lesz egy párra, Meganre és Scott Hipwellre, akik mindössze néhány házzal laknak arrébb. Rachel képzeletében mintaszerű életet, és a tökéletes család képét álmodja meg számukra, azonban egyik nap egy olyan sokkoló esemény szemtanúja lesz, mely dühvel tölti el. Másnak iszonyú fejfájással ébred, teste tele van sebekkel és zúzódásokkal, de semmire sem emlékszik az előző éjszaka eseményeiből. Úgy érzi, valami rettenetes dolog történt. A hírekből megtudja, hogy Megan Hipwell eltűnt. Rachel nyomozni kezd az ügyben, hogy fény derüljön Megan hollétére, és a titokzatos éjszaka eseményeire.

A színhely a New York-i kikötő: Terry, az egykori ökölvívó, sötét üzelmekbe fog Friendly szakszervezeti vezetővel, és akaratlanul belekeveredik egy dokkmunkás megölésébe. A kikötőnegyedben igen aktívan működő Barry páter és Terry szerelme, Edie segítségével Terrynek sikerül kiszabadulnia a szakszervezeti maffia karmaiból.

2019-et írunk. Egy speciális osztaghoz tartozó Deckard éppen visszavonulni készül, amikor újabb feladatot kap. Öt replikáns eltérített egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre és megkeressék megalkotójukat: az életüket szeretnék meghosszabbítani. Deckard feladata, hogy megakadályozza ezt, felkutassa és végezzen a replikánsokkal.

Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.

Roman Polanski legújabb filmje egy fiatal színésznőt állít a középpontba, aki megpróbálja meggyőzni a rendezőt, hogy ő a tökéletes választás a szerepre.

Két tizenegy éves forma srác összeakasztja a bajszát a helyi játszótéren. Az eredmény: felduzzadt ajkak és törött fogak. Ezután az "áldozat" szülei meghívják a "támadó" szüleit az otthonukba, hogy megbeszéljék a történteket. A szívélyes csacsogásból azonban hamar borotvaéles szituáció lesz, ugyanis kiderül, hogy mind a négy szülő nevetséges elképzelésekkel és groteszk előítéletekkel rendelkezik. Egyikük sem úszhatja meg a küszöbön álló csetepatét.