Az 1986-ban alakult L’art pour l’art Társulat telt házas előadásai és fergeteges sikerei sokáig nem győzték meg az akkori televíziós szakembereket arról, hogy a tehetséges művészcsapat a képernyőn is megállja a helyét. Két kis filmszösszenet kivételével (Káprázat, Jön a medve), amelyek létrehozásában nem kaptak szabad kezet – hosszú évekig nem jutottak komolyabb megjelenési lehetőséghez a legnagyobb médiában.

1991-ben tört meg a jég: a L'art pour l'art elkészíthette első, önálló tévéműsorát az MTV1 stúdióiban, Vastyúk is talál szeget címmel. Az akkor még csak ötletadóként számon tartott Szászi Móni javaslatára, és a közös kidolgozás nyomán született meg 1994-ben a népszerű abszurd "szappanopera", a Besenyő család, amely a Vastyúk-3. epizódjával egy csapásra országos népszerűséget hozott a Társulat számára.

Ez a sorozat nagyrészt fél órás filmekből állt, amelyeknek itthon előzmény nélküli friss megoldásai új fejezetet nyitottak a hazai humortörténelemben. Az 1994-es, szilveszteri műsor (Vastyúk-5) után sokan mondták, hogy a Társulat elérte csúcspontját, és ezt már nem lehet felülmúlni. Az 1995-ös, lila-libás szilveszteri műsor (Vastyúk-9) meggyőzte a kétkedőket, hogy még onnan is van felfele út. A sorozat sok olyan klasszikus jelenetet, dalt produkált, amelyek ma is irányadók a műfajban.

Például A Besenyő család élete, Osztályfőnöki óra, Bemondó verseny, Mai történet, Sci-fi-jelenet, A költészet világa, Boborján-jelenetek, A viccmesélő humorista, Lila liba /dal/, Szerelmi vallomás /dal/, Fületlen fiú /dal/, Lábvíz /dal/, A nyálon lőtt lány balladája /dal/, Bombanő /dal/, stb.) A Vastyúk-sorozat első 11 részét Koós György rendezte. Több epizód az akkori televíziózás legnézettebb műsora volt.